4.fejezet - A lány kérés-

Sziasztok, új rész. Jó olvasást, ha tetszik, iratkozzatok fel és komizzatok! :D

2013.julius.10, Mia szemszöge:

Most jött el az a pillanat, amiért már egy hete ideges vagyok. Gyorsan vettem a levegőt a szívem gyorsan vert. Megcsináltam a tesztet majd vártam 5 percet ez alatt az 5 perc alatt halálra izgultam magam. És az eredmény negatív lett…

Hála a jó égnek. Ezt most szépen elfelejtjük kész vége csak egy futókaland volt. Miután ezt lezártam magamban kimentem enni. Elgondolkoztam Hanna és Áron kapcsolatán vajon neki összejön majd? Boldog lesz így? Remélem igen mert számomra ő a legfontosabb. Leültem az asztalhoz egy nutellás kenyérrel a kezembe és ekkor belépett az ifjú gerlepár az ajtón. Olyan boldognak tűntek. Irigykedem rá neki mindig minden sikerül, de nem tehetek, semmit mondjuk nem is akarok. :D

- Szia, Mia. – köszöntek szinkronba

- Sziasztok. Mit csináltatok ma?

- Állatkertben voltunk.

- És jó volt?

- Király képzeld oda jött a zsiri és ott evett a kezemből és hagyta, hogy simogassam. – áradozott Hanna, Áron meg a háttérben röhögött.

- Oké.

- És te mit csináltál? – kérdezte Áron

- Tv – ztem aludtam és ettem ezt felváltva.

- Jó program. – röhögött ki

- Héé igen is jó program.

- Oké, oké te tudod.

- Én tudom, én mindent tudok. – mondtam egosan

- Az biztos. Szivecském nem akarsz bemenni a szobába míg, váltok pár szót a barátnémmal? – kérdezte Hanna

- Persze. – mondta Áron és elindult a szoba felé csak nem abba, amelyikbe kellett volna.

- Na, mi van avval a fiúval jelentkezett?

- Nem Hanna és nem is fog. Ő csak egy futó kaland volt és kész.

- Ohh hát értem. Na, megyek aludni hulla fáradt, vagyok.

- Jó éjt Hanna.

- Köszi neked is.

*2 hónappal később*

Lese tudnám írni, hogy mi minden történt velünk az elmúlt 2 hónapban. Először is elmentünk Párizsba Hannával és Áronnal ők szinte mindig elmentek sétálni, de az egyik napon mikor hazaértek Hanna rám ugrott és azt kiabálta nézd, az ujjam nézd már az ujjam. Hanna kezét megkérték ő igent mondott rá és kb. 2 – 3 hónap múlva esküvő. Úgy hogy elmentünk a Kleinfeld

és választottunk neki egy gyönyörű ruhát. A második pedig megint csak Párizsban történt. Összejöttem egy Harry Styles nevű fiúval. Nagyon ismerősen cseng a neve de nem is tudom talán ismerhettem valahonnan de az is lehet hogy nem…

3. fejezet – Parti hard –

Sziasztok! Tudom ez a rész nem a legjobb elég rossz passzban vagyok úgyhogy sorry. Na mindegy jó olvasást.

Mia szemszöge,2013.07.04

Este hatkor kezdtünk el öltözni.  7 – re kész is lettünk volna, ha Hanna nem vacakol annyit a sminkjével. 8 – ra már bent voltunk a night clubban. Táncoltunk és ittunk mondjuk, én józan maradtam Hannát meg nem részletezném.  11 körül már egész jó volt a hangulat. Egy barna göndör hajú szép zöldes szemű fiúval táncoltam.

- Mi a neved? – kérdeztem kicsit bunkón, de hát addigra már csak a pia beszélt belőlem.

- Harry. Neked?

- Mia Taylor. – mondtam a többi nem rémlik az éjszakából.

* Másnap reggel *

- Jó reggelt cica. – hajolt valaki fölém és egy csókot nyomott a számra.
 Az egészben csak annyi fura hogy én mit keresek ebben a lakásban, és hogy még is miért vagyok teljesen meztelen, na meg a fiú miért csókolt meg? Na, ekkor jöttem rá mindenre az egész este eszembe jutott a bár a csókok és a szenvedélyes éjszaka
és arra hogy Harry 0,5 másodperc alatt kapcsolta ki foggal a melltartómat. 

- Harry ugye mi nem feküdtünk le egymással? – kérdeztem félve

- Nem emlékszem csak annyira, hogy beszélgettünk és vadul csókoltál.

- Ne ne ne ne. – ismételgettem

- Bocs, de nekem elkel mennem kaptam fel a ruháimat magamra és elszaladtam.

- Hanna Wilson itthon vagy? – kiabáltam szét a lakásban, de sehol senki. Besétáltam a konyhába ledobtam a kulcsom az asztalra és leültem a földre. Elgondolkoztam a tegnap estén… Ez hogy történhetett én mindig is felelős voltam. Vajon védekeztünk? És ha gyerekem lesz tőle? Mi van, ha gyerekem lesz, tőle mit mondok majd neki? Bocsi, de te egy véletlen baleset műve vagy? Ajj ez nem igaz
védekezett Harry. Lehet, mégsem vagyok terhes. – ezek a gondolatok cikáztak az agyambanmiért velem történik, ez én nem akarok kisbabát. Na de mi van, ha

- Mia mit keresel a földön? – kérdezte mosolyogva Hanna

- Semmi csak. Mindegy nem akarok beszélni róla.

- Hát oké. – nem kérdezett semmit ez elég fura, mert mióta ismerem, mindig visszakérdez.

- Beteg vagy? – kérdeztem talán kicsit furán

- Nem.

- Drágám mikor jössz vissza? – jött egy férfihang Hanna szobája felől.

- Ez meg ki? – kérdeztem

- A helyes pasi a munkahelyemen ismerkedtünk meg. Ő is ott volt a buliban.

- Na, jó nekem most el kell mennem.

- Hova?

- Majd elmondom talán egyszer. – mondtam és ismét elrohantam egyenesen a gyógyszertár felé mentem ahol terhességi tesztet vettem. Majd egy hét múlva megcsinálom ha pozitív lesz, akkor döntenem kell. Kell a baba vagy nem, ha negatív akkor felsóhajtok és ugrálok egy jót.

2.fejezet - A titkos fiú -

Sziasztok. Köszönöm nektek a 226 oldalmegjelenítést, a díjat és a két feliratkozót. Csodálatosak vagytok köszönöm. Ha kaphatnék ehhez a részhez is komit meg feliratkozókat az nagyon jó lenne.

Mia szemszöge,2013.07.03. folytatás 

- Hé, Mia nem kéne indulni? – kérdezte Hanna

- Hány óra van? – kérdeztem rémülten

- 7:35 van.

- Basszus Hanna megyek öltözni. – mondtam és már sprinteltem is a fürdőszobába. 7:40 – re kész is lettem.

- Gyere, Hanna induljunk. – szaladtam ki a fürdőszobából el az ajtóig.

- Megyek ordibálta. 7:45 – kor már az utcán voltunk és rohantunk a munkahelyünkre. 7:59-re be is értünk.

- Hé, lányok. – szólt Tom

- Igen? – fordultunk felé lassan, mert tudtuk, hogy le fog cseszni minket, mert a szabály, hogy nyitás előtt 5 perccel már itt vagy.

- Miért késtetek?

- Sajnáljuk tényleg, de a szomszéd néni hajnali négykor zaklatott minket, hogy adjunk neki cukrot, mert ő sütni akar és hát kicsit elaludtunk (elaludtam).

- Na, most először és utoljára elhiszem. – mormogta majd elsétált az irodájába.

- Huh, ezt megúsztuk. – mondta Hanna. 

- Ezt meg.

- Mia elmegyünk, este bulizni holnap úgysem dolgozunk és már igazán ránk férne egy partizás.

- Tőlem mehetünk.

- Szupi. – ugrált fel – le.

- Na, mennyünk dolgozni. – mondtam és elindultam a konyhára.

- Szia, Leila. – köszöntem

- Szia, Mia. Hol van Hanna? – kérdezte

- Na, hát ez egy jó kérdés. Nem tudom előbb még itt volt mögöttem. Elindultam ki és mit látok Hanna épp telószámot cserél egy magas fiúval. Kivártam még végeznek a beszélgetésükkel. Majd félre hívtam Hannat.

- Mit csinálsz? És ő még is ki? – kérdeztem kissé kiakadva

- Mia ő az álom pasim. – kezdett el áradozni.

- Jó értem és hogy hogy telefonszámot cseréltetek?

- Hát ő megkérdezte, hogy hívnak majd ő is elmondta majd dumáltunk és elhívott randira. Holnap este a The Breslin Bar & Dining Roomba. – sipítozott és össze - vissza ugrált és forgott.

- Oké hát jó szórakozást holnap este, de vigyázz magadra. És az egész munkaidőd elbeszélgetted.

- Tényleg? – kérdezte

- Igen. Mehetünk haza.

- Hurrá parti hard lesz ma este és keresünk neked pasit.

- Ne már nekem nem kell pasi. Jó ez így.

- Ne már Mia már hónapok óta csak az a hülye Cristofel jár, az agyadban már igazán elfelejthetnéd.

- Talán igazad van. – mondtam és levettem a kötényem. Hazafelé sétáltunk az utcán a szélben. Elgondolkodtam azon, hogy vajon Hanna mért tud magának ilyen gyorsan pasit szerezni. Nekem életemben egy fiúm volt és az Cristofel.

- Mia, Mia hahó. Föld hívja Miát!

- Mi mi van mi történt?

- Nem kéne valami ruha neked estére?

- Ja de kéne, elmegyünk venni egyet vagy adsz kölcsön?

- Adjak?

- Igen hisz neked olyan jó ruháid vannak…

1.fejezet - Csak egy munka nap -

Sziasztok, itt az első rész jó olvasást! Ha tetszik, akkor esetleg kaphatnék pár feliratkozót és kommentet az nagyon jó lenne.

Mia szemszöge,2013.07.02 – 03.

A mai reggelem is ugyan úgy kezdődött, mint a többi. Marha álmosan felkeltem kicsoszogtam a konyhába, a nyuszis mamuszomba (amit imádok, de ez titok). Megittam a kávém és még csak 6 óra volt. Bementem Hanna szobájába majd megpróbáltam felébreszteni, de nem igen sikerült. Úgy döntöttem ráugrom.

- Jó reggelt Hanna kisasszony. – üvöltöttem és ráugrottam

- Te még is mi a jó ló csöcst csinálsz rajtam és elárulnád és még is miért kell ilyen korán felkelnem?

- Tudod, Hanna van egy olyan szó, hogy munka és mivel te 21 éves vagy dolgoznod kell. Tehát, ma munka, nap van. – magyaráztam el neki lassan, hogy meg is értse.

- Ajj ne már. – hisztizet

- Na, kellj fel csináltam neked kakaót.

- Jee kakaó egy isten vagy. – áradozott

- Tudom. – mondtam nagyképűen

- Egoista. – forgatta a szemét én csak nevettem egy jót majd bementem a fürdőszobába. Felöltöztem majd kimentem a konyhába ahol Hanna kiskanállal ette a kakaó port.

- Hanna azt rakd le szépen. Tudod, hogy bepörögsz tőle.

- Nem is igaz.

- Dehogynem. Na, menjél öltözni. Nyomás. – mondtam és kikaptam a kezéből a kakaós bödönt.

- Hanna kész vagy már? – dörömböltem az ajtón.

- Igen egy pillanat. – mondta és kilépett a munkaruhájában az ajtón.

- Na, végre induljunk.  Pár utcányira van, csak a Starbucks ahol dolgozunk, úgyhogy sétálva indultunk el. Rossz ötlet volt. Úgy megáztunk, mint a sz*r.
 Mire beértünk az épületbe addigra a szemfestékünk lefolyt a ruhánk tocsogott a vízben.

- Sziasztok, lányok. – köszönt a főnökünk

- Szia, Tom. Nincs véletlenül még egy munkaruhád nekünk?

- De van, gyertek.

- Köszönjük nagyon - nagyon köszönjük.

- Szívesen, de most nyomás öltözni majd dolgozni. – parancsolt mi meg katonásan tisztelegtünk neki.

Már 5 óra is elmúlhatott mire haza értünk. Hulla fáradtak voltunk. Ennyi vendégünk még soha nem volt. Az este további részében tévét néztünk majd bedőltünk az ágyba.

*reggel*

Reggel ajtódörömbölésre keltem és még csak hajnali 4 óra volt! Komótosan elballagtam a mamuszkámban az ajtóig majd szép lassan kinyitottam.

- Jó reggelt, vagyis hajnalt Mrs. Finks. – ásítottam

- Mit csinál maga még pizsomában és mért nem engedett be? – vont kérdőre

- Sajnálom. – mondtam és egy újabbat ásítottam

- Megkérdhetném, hogy mit szeretne hajnali 4:02 – kor?

- Csak meg akartam kérdezni, hogy adnak – e kölcsön egy kis cukrot?

- Igen persze. – próbáltam a lehető legkedvesebb lenni. Miután adtam cukrot neki kikísértem az ajtón visszamentem a szobámba és újból bedőltem az ágyba.

- Mia! Mia! Ébredj. – szólt kedvesen Hanna

- Mi máris reggel van? – kérdeztem zavartan

- Igen és munka van. – mondta

- Megyek, csinálok magamnak kávét. Kösz, hogy felébresztettél. El sem tudod hinni milyen hajnalom volt.

- Na, mesélj. Elmeséltem az egészet, de ő csak nevett.

Bevezető!

Sziasztok. Itt a bevezető olvassátok el, és ha tetszik, komizzatok és iratkozzatok fel. xx

Részlet Mia naplójából, 2013.07.01, Mia szemszöge:

„ Mia Taylor vagyok egy átlagos 21 éves lány New Yorkban. Legjobb barátnőmmel, Hanna Wilsonnal költöztem ki még a nyár elején New Yorkba. Mindketten egy Starbucksban dolgozunk, mint felszolgáló. Néha elmegyünk egy - két partira. Ha már a partiknál tartunk Hanna parti királynő. Hannáról még azt kell tudni, hogy kissé nem normális. Imádja a csokit, szeret vásárolni és aludni, na meg sorozatokat nézni. Utálja a házimunkát a takarítást és dolgozni se szeret túlságosan csak muszáj neki. Albérletben lakunk egy hatalmas házban a 4. – en. 2 háló egy nappali egy konyha és 2 fürdőszoba. Gyönyörű én imádom ezt a lakást csak az ára húzós, de megoldjuk.”